L O N E L Y S O U L
2010. 01. 29.
Boldog vagyok. Miatta. Nem hittem volna hogy így felgyorsulhatnak az események. Komolyan, már a hétfőt várom.
2010. 01. 18.
Pénteken feltették az állandó fogszabályzómat. A hétvégén fájt, húzott meg feszített mindenhol. És mivel mélyharapásom van, egy kis műanyag lemezt is tettek a szájpadlásomra. Emiatt kissé pöszén beszélek, bár ez is egyre javul, de úgy érzem soha nem fogom tudni rendesen kiejteni a t, d, és az n betűt (ugye ezeknél a nyelvet a szájpadláshoz kell érinteni, én meg csak a lemezhez tudom, és ez így leginkább úgy hangzik mint mondjuk angolul a three-ből a th az elején. Na, ez picit bonyolult fejtegetés volt, de így van.) A beszédhiba elég zavaró, bár talán akkor majd nem kell annyit felelnem, höhö. A legrosszabb, hogy egyrészt a fogszabályzó miatt eleve nehezen tudom megszólaltatni a fuvolát, de a szájpadlásomon ezzel a
szarral lemezzel nem tudok nyelvindítást produkálni sem. Elég kellemetlen. Esetleg ha a dupla nyelv k-jával próbálkoznék... Meg a zenekar miatt is elszomorít. Eddig minden este teljesen kiborultam miatta. Valami hangszeren viszont
mindenképp játszani akarok, olyan nincs, hogy ne zenéljek, ennél azért muzikálisabb vagyok... Előszedtem a furulyámat, kerestem fogástáblázatot, úgyhogy a tanárnő is meg lesz elégedve, főleg a misén, ahol rajtam kívül csak egy fuvolista van. Az ő képeségeit nem boncolgatnám... Szóval marad a furulya. Meg a frissen beszerzett gitár. Már csak a keresztapám gitáriskola-könyve kéne, meg valaki az iskolából (a zenekarból) aki korrepetálna. Lenne is egy potenciális jelölt, de ezzel a nyomorult pöszeséggel roppant frusztrációt okoz idegenekkel beszélni. Nem jókor jött ez a fogszabályzó. Márciusban szakaszzáró, azon is úgy fogok locsogni a tanári kar előtt mint aki most jött a logopédustól. Na jó, addigra talán javul a helyzet, de most nagyon szarul érzem magam a mélyharapásos lemez miatt. Komolyan, maga a fogszabályzó tetszik. A drótok miatt igazából csak sejteni lehet a fogaimat, így mosolyoghatok nyitott szájjal, és akkor sem látszik az elülső két fogam között az a kis "szünet". Azt mondták, azt a lemezt nem tudják mikor szedik le, attól függ, volt akinek 3 hónap után, volt, akinek 6 (na jól van, köszi) után vették le, ez teljesen egyedi dolog és nem tudni nálam mi lesz. Addig meg ne járjak be fuvolára és a zenekarban pártoljak át a furulyásokhoz mert a rüves-nyüves (Stephen King, möhö) lemez miatt nem bírok nyelvindítással, sima egyszerű tenutóban játszani? Annyira idegesít. Pedig van amikor kifejezetten örülök, hogy nem kell félévi vizsgáznom. Aztán eszembe jut, hogy - igen, ez az igazság -
van tehetségem, és azért kell feláldoznom, bármennyi időről is legyen szó, hogy majd harminc év múlva könnyedén csinálhassanak hidat meg koronát a félig elrohadt fogaimra (fogaimból). Mert az egy dolog, hogy az egyik fogam a szájpadlásomban rekedt és ki kell bányászni, ergo kell fogszabályzó, de az a rohadt mélyharapás... Magyarázzák már el, miért baj.
2010. 01. 12.
Ahhoz képest, hogy előző iskolámban hat éven át kitűnő voltam, most egy kicsit öhm... Romló tendencia. Na jó, annyira nem. A kémia és a biosz egy-egy év elején elkövetett ügyetlenség miatt (mily szépen fogalmaztam) négyes, de a fizika viszont ötös, ami tavaly csak év végén sikerült, akkor is nehezen, úgyhogy ennek azért örülök. A hittan a szokásos négyes, ez mindig ilyen lesz(?) A töri is megeshet, hogy négyes lesz, nem nagyon koncentráltam rá idén. A többi ötös. Remélem informatikából ad egy dicséretet, hát olyan idegesítő, hogy mondta (tavaly is) hogy meg van elégedve velem, hát könyörgöm, csak egy icipici dicséret... Mindegy. Ja, és a legszebb: földrajz kettes. Mondom, hogy romló tendencia. Hihetetlen. Komolyan. Megesett, hogy egy hetet hiányoztam, azt se tudtam milyen anyagot vesznek matekból és úgy írtam kettes röpdolgozatot, nulla tudással. Földrajzból meg úgy szülöm meg a kettest, hogy otthon a fél délutánt elszórakozom vele. Idegesítő, de kezd nagyon nem izgatni.
2009. 2010. 01. 01.
Tegnap délután jöttek a vendégek. Megnéztük a szállodát, aztán 8 óra körül már a Celláriumban voltunk. A szerpentinekért és a konfettikért vissza kellett battyognunk. Aztán ma hajnalban kb. 1 órától kezdtünk Monopolyzni, a végén megcsappant a létszám, de hát 5 órakor be is fejeztük, majd 3 óra alvás után reggeli és hazamenetel. Félhullaság.
2009. 12. 29
Borka Zsolt: Advent
Sötét fenn az ég, fény sehol sem ég,
az arcomra álmos köd szitál;
Süket, sűrű csönd, némaság köszönt,
és senki nincs, ki fénylő jelet gyújtson az éjszakán.
Jöjj el hát Istenem, lobbants lángot az éjjelen,
élő irgalmadat terjeszd ki fölénk,
jöjj el hát Istenem, nyíljon már ki a végtelen,
jöjj el gyermekarcú Isten szállj közénk.
Földünk puszta rom, jöjj el irgalom,
jöttöd reményt, megváltást ígér;
Minden elveszett, ne hagyd népedet,
hiányod a szívekben már a földtől az égig ér.
Jöjj el hát Istenem, lobbants lángot az éjjelen,
élő irgalmadat terjeszd ki fölénk,
jöjj el hát Istenem, nyíljon már ki a végtelen,
jöjj el gyermekarcú Isten szállj közénk.
Ez olyan szép. (Akkor is ha már elmúlt az adventi időszak.)
2009. 12. 28
Megnéztem, egyes hónapokban mely 3 emberrel beszéltem a legtöbbet MSN-en. Érdekes.
Agusztus 2008 - Vanessa, egy osztálytársam (Akkor kezdtem el valamikor a vége felé naplózni a beszélgetéseket, ezért van csak ez az egy ember)
Szeptember 2008 - Pryson, Fanni, meg még valaki, akit a címe alapján nem bírok már beazonosítani
Október 2008 - Dávid, Fanni, Bia
November 2008 - Dávid, Bia, Fanni (figyelitek a sorrendet? möhö)
December 2008 - Dávid, Bia, Fanni
Január 2009 - Dávid, Viki (edzésről), Bia
Február 2009 - Fanni, Anna (háhá itt jött mint scythe.), Dávid
Március 2009 - Fanni, Dávid, Anna
Április 2009 - Dávid, Fanni, Anna
Május 2009 - Anna (két naplófájl van, sokat locsoghattunk), Grimmjow (akkor beszéltem vele először és utoljára)
Június 2009 - Anna, Taco (HD-pajtás), Ádám (a drogos HD-pajtás)
Július 2009 - Anna, Ádám, Bia
Augusztus 2009 - Anna, Battie (HD-pajtás), és még egy, akit szintén nem tudok cím alapján beazonosítani
Szeptember 2009 - Yonda (HD-pajtás, 2 naplófájllal), Zé (HD-pajtás)
Október 2009 - Taco, Yonda, Anna (osztálytárs)
November 2009 - Zé, Dávid, Battie (Na, itt nem engedett belépni az MSN, ezért használtam egy-két hétig a kőkori 4.7-es verziót.)
December 2009 - egyelőre Gábor, Sziszi, Battie (MSN-partik)
Érdekes megfigyelni, hogyan változnak a sorrendek, mikor jön a HD-korszak. Hm.
2009. 12. 27.
Itt (volt) a karácsony. Rövid ujjú pólóban öntöztem a virágokat az erkélyen.
Megkaptam a Rémségek cirkuszának második és harmadik kötetét. Milyen jövedelmező lehet egy történetet tizenkettő (12) darab kettőszáz (200) oldalas könyvben megírni...! Kitekerném az író úr nyakát. Írt volna hat négyszáz oldalas könyvet. Vagy három nyolcszáz oldalast, igen, az szimpatikusabb lett volna. Meg főleg így, hogy a könyv alig akkora, mint egy A5-ös füzet, másfél centis a margó, nagy a betű és magas a sorköz, komolyan olyan, mintha egy hosszabb novella lenne egy könyv. Hát béna. De azért tetszik.
Kaptam továbbá körömlakkokat és egyebeket, meg kis édes plüssmacit. Ahw.
2009. 12. 19.
Itt a tél. Ma bokáig érő hóban gázoltam a zeneiskola tanári hangversenyére. Miközben hallgattam a fagott-klarinét-zongora triót, azon gondolkodtam, miért olyan rohadt unalmasak a gitárdarabok. Mindig ólmos fáradtság vesz erőt rajtam, ha nem aláfestő akkordzúzást hallok. Már épp azt hiszem, hogy egy utolsó pengetéssel szépen vége, de aztán ugyanazzal a lendülettel újra is kezdik. Komolyan, az ilyen végtelen ismétlési ciklusok közben unom meg az életem.
Ja, és szépen csináltam az előző dizájnból egy másik HTML-fájlt, úgyhogy gyönyörűen meg lehet nézni.
Ja és, bementem tegnap (negyedszer) a Jókai (aztán a Ferencesek) utcai rokkmetálhungarista boltba valami pólóért, de PERSZE, hogy mindenhol elfogyott így karácsony előtt, PERSZE, hogy nem volt egyik helyen se semmi normális, épp csak XXL-es orrszarvúbőr méretben. Miért, miért? Miért nem előbb jött rám, hogy válogatott szimfonikus metál-együttesek pólóiban feszítsek?
2009. 12. 11.
Eternal Tears of Sorrow, igen. Az előző majd' két hónapot kibírt.
Na egyébként, a zenekari koncerten legszívesebben bevágtam volna a kretén gyerekek közé azt a kottaálványt, hogy szakadtak volna meg. Azért nem normális dolog kiröhögni azokat, aki énekelnek. Hihetetlen. A végén meg azzal a málnapálinkaszínű lével töltött bonbonféleség alkoholtartalmát sikeresen magamra löttyintettem, mert azt hittem, nincs benne semmi.
<